Mintha az időzítés is tökéletes lenne. A televízióban keményen 
                      megy a Western Union reklámja, az, hogy ők tudják, hogy 
                      a készpénzátutalás nem csak a pénzt odaadni, hanem mennyire 
                      fontos dolog.
                    Ma kaptam egy kis pénzt külföldről, pontosan 50€ az a hatalmas 
                      összeg. Gondoltam letesztelem, hogy mennyire tényleg olyan 
                      mint a reklámban.
                    Első egy telefonhívás a helyi postára, hogy fel tudom-e 
                      venni ott a pénzt:
                    - Jó napot kívánok, xy vagyok, és küldtek nekem pénzt a 
                      Western Union-on keresztül, fel tudom venni?
                      - Öööö. Azt sajnos nem tudom. 
                      - De a reklámban azt mondják, hogy az összes postahivatalban 
                      fel lehet venni az átutalt pénzt.
                      - Az lehet, de én erről semmit nem tudok.
                      - Akkor kérdezzen meg valakit, aki esetleg tudja!
                      - Rendben, megteszem.
                      2 perc szünet
                      - Igen, be lehet jönni, kitölt egy papírt, amit elfaxolunk, 
                      és akkor holnap reggel már biztosan át lehet venni.
                      - De én azt hiszem azonnal megkaphatom a pénzt, vagy nem?
                      - Tessék bejönni, majd meglátjuk, én csak nem régen dolgozom 
                      itt, nem is tudtam hogy van nekünk ilyenünk...
                    OK. Első impresszió. A Magyar Királyi Posta ismét nem a 
                      helyzet magaslatán, de ezt már megszokhattuk 
                      ...
                      
                      Elrongyoltam a postára, kértem egy nyomtatványt, kitöltöttem. 
                      Voltak kicsit gondok, mert nem a személyimben levő állandó 
                      lakcímet írtam be (hátha aki küldte ezt a címet adta meg, 
                      és nem az állandót...), valamint nem tudtam honnan küldte 
                      a pénzt (utazgat ugyanis valahol az Unióban valamerre). 
                      Megoldtuk. Lassan, de sikerült.
                    Közben elkezdett felgyűlni a sor a hátam mögött, ugyanis 
                      ennél az ablaknál lehetett csak pénzt feladni, csekket befizetni, 
                      levelet feladni, biztosításokat kötni, és még egy pár pénzügyi 
                      műveletet... Utánam valaki először felvett egy kis pénzt 
                      (Postamat), majd vett egy biztosítást, szóval ez laza 15-20 
                      perc. A sor csak gyűlt...
                    Közben leültem, és vártam, hogy a prospektusban említett:
                      ... a postai alkalmazott belép a számítógépes rendszerbe, 
                      megerősíti az átutalást, é percken belül kifizeti a pénzt.....
                      dolog hogyan fog működni.
                    A számítógépes rendszer igazából fax, és nem is néhány 
                      perc, hanem majdnem félóra.
                    Közben végignéztem, hogy ugyan sokat szidom én is a postát, 
                      de minden elismerésem azoknak akik ott ülnek a gatyarohasztó 
                      hőségben, és tűrik a sok magyar paréj beszólásait.
                      Mert legyünk őszinték. Sokszor igazunk van, de sokszor nem. 
                      Amikor szegény alkalmazott étlen-szomjan nyomja egy ilyen 
                      napon, amikor 35 fok van odakinn, és egész nap benn ülnek 
                      neonfényben, melegben, estére ők is elfáradnak. Itt nem 
                      öreg és kellemetlen nyanyákról beszélek, hanem kedves, csinos 
                      kislányokról, akik tényleg megpróbálják a legjobbat kihozni 
                      abból a kellemetlen helyzetből amiben a posta ma van. És 
                      ők ülnek ott, őket köpik le a barmok, nekik szólnak be, 
                      és tűrik.
                    Volt egy arogáns hölgy, aki mikor a kislány elment a Western 
                      Union faxáért, beszólt, hogy most már ott sincs az ablak 
                      mögött. Nem álltam meg szó nélkül:
                    - Valószínűleg most azt intézi amire én várok. Szerintem 
                      végzi a munkáját, és nem kéne ezért bántani. Biztosan nem 
                      kávézni ment, amikor ekkora sor vár rá.
                    Csendben maradt - szerencséjére.
                    Közben fax megérkezett, pénzt kifizették. Az 50€ pontosan 
                      12.099 Ft-ot ér náluk, vagyis 242 Ft 1 €. Kicsit erősnek 
                      éreztem, de mindegy. Ráadásul ez bizonyosan nem a Western 
                      Union sara, ők már levették a feladótól ami nekik járt.
                    Időm volt, olvasgattam a papírt. Az, hogy semmiféle felelősséget 
                      nem vállalnak semmiért, az szinte természetesnek tűnik. 
                      De találtam valami mást is:
                    A Western Union és a Magyar Posta kezeli, é továbbadja 
                      a megadott adataimat. blabla
                      (....)"A kiadott információk a következőkre terjedhetnek 
                      ki: az Ön a Magyar Posta Rt-n keresztül a Western Union-nal 
                      lebonyolított tranzakcióira; személyes adatokra, mint például 
                      a feladó és a címzett neve, telefonszáma, címe és egyéb 
                      adatai. A Magyar Posta Rt.és/vagy a Western Union ilyen 
                      információkat a következőknek szolgáltathat ki: pénzintézetek, 
                      bankok és hitelkártya-társaságok; kiskereskedők, pl. lakberendezők 
                      és ruházati boltok; azok a cégek akik a Western Union számára 
                      tranzakciókat bonyolítanak le vagy egyéb szolgáltatásokat 
                      nyújtanak; kormányzati szervek;katalógus áruházak és egyéb 
                      csomagküldők.Ön elzárkózhat adatainak nyilvánosságra hozatalától 
                      (kérhet bennünket hogy ne tegyük). Ha nem teszi, akkor úgy 
                      tekintjük, hogy elfogadja adatainak a Magyar Posta Rt. és/ 
                      vagy Western Union Titok- és adatvédelmi politikájával összhangban 
                      történő felhasználását. Ha érvényesíteni akarja adatai zárolásához 
                      való jogát, hívja fel az alábbi telefonszámok bármelyikét." 
                      (alul egy ügyfélszolgálati szám, és egy Észak Amerikai szám)
                      (....)
                      "Jelen nyomtatvány kitöltésével Ön elfogadja az 
                      Üzletszabályzatban foglalt feltételeket."
                    Nos, akkor a következő a helyzet:
                    1. Az a néhány perc az igazából a Magyar Posta esetében 
                      mondjuk 30. Vagyis fél óra.
                      2. Ha aláírom a papírt (naná, hiszen egyébként nem adják 
                      ide a pénzt) odaadtam nekik az adataimat, amit eladhatnak.
                      3. Nekem kell pénzt és időt áldoznom azért, hogy ne kapjak 
                      majd a jövőben kéretlen leveleket vagy telefonhívásokat, 
                      SMS-eket.
                      4. Ügyesen lenyúltak a pénz átváltásával is.
                    Szerintem a Western Union hamar meg fogja bánni, hogy egy 
                      nagyon magas színvonalú szolgáltatást a Magyar Posta kezébe 
                      adott, és ezzel meg is pecsételte a magyarországi nevét... 
                      Nekem jó, mert minden postaHIVATALban megkapom a pénzem, 
                      de nekik hosszú távon nagyon image romboló egy ilyen szolgáltatás...
                    Nagy Magyar Valóság. NMV.