Nem is olyan régen lehetőségem adódott meglátogatni
ezt a várost (vagy országot?). Sokan a kelet (vagy Ázsia) Svájc-ának
becézik, most már értem miért.
Ez első benyomásom az volt, hogy ezek a sácok kitalálták Amerikát
kicsiben. Minden olyan mint ott. Nagy felhőkarcolók, sok autó,
igaz, Singapore sokkal tisztább mint Amerika :-))
Mondjuk van egyféle módszerük: büntetés. Mindenért
megvágják az embert. Ha mondjuk rágózik az utcán, vagy ha szemetel,
vagy nem hagyja az utcai WC-t maga után tisztán. És nagyon komolyan
rendben van tartva ez a nép :-)) Szépen, illedelmesen viselkednek
ahogyan kell.
A belváros "korlátozott zóna". Vagyis
engedély kell a behajtáshoz. Akinek ez megvan, annak vennie
kell egy kis ketyerét a kocsiba, és egy fizetős kártyát. És
amikor behajt a belső zónába, akkor automatikusan levesznek
egy dollárt a kártyáról. Mert ennek is ára van. Viszont forgalmi
dugóról még nem hallottak! Annak ellenére, hogy cca 20.000 taxi
működik a városban. És nem drága! Olcsóbb mint otthon Budapesten...
(halló, taxisok, teccik hallani? Tisztességes árakkal is meg
lehet élni, hiszen akkor nő a kereslet!)
A
város maga egy nagy bevásárlóközpont, ami soha nem ér véget.
Mintha nálunk a belváros egy nagy West End lenne. Föld alatt
összekötve, egyik boltból be, a másikból ki. És mivel pénzük
van, más elfoglaltságuk nincs, szóval vásárolnak ezerrel. Mindent
ami nem szükséges ;-)
Nehéz lehet egy ilyen kultúrában felnőni. Gyökerek,
és múlt nélkül. A város egy nagy olvasztótégely. Kis India,
Chinatown, külföldiek, ami szem szájnak ingere.
Viszont meleg van. De nagyon. Nappal sokan esernyővel
közlekednek, mert a nap nem elviselhető....
Az első meglepetés akkor ért amikor az interneten
foglalt szállodába megérkeztünk. A piros lámpás negyed mértani
középpontjában. Csodálkoztak is hogy a szállodai szobát miért
utólag akarom kifizetni... Nem szoktak hozzá az olyan vendégekhez
akik tovább maradnak mint 2 óra :-) De azért a szoba szép és
tiszta volt, minden rendben.
Az első este bementünk a városba. A főutcán, a
legnagyobb bevásárlóközpont előtt (Ngee Ann City) egy nagy képernyőn
nézte egy pár ezer ember a foci VB-t. Ez viszont szimpatikus
nem?
A nagy attrakció az állatkert. Minden állat szinte
szabadon, szépen gondozva, szóval nem az a "jó öreg iskola"
ahol ketrecben nyomulnak szegények.
Ami igazán lenyűgözött, az a tömegközlekedés.
Nem olcsó, de nem drága. 150 Ft körül egy jegy, de a buszok
tiszták, légkondicionáltak, és minden tutira műkszik. Hoppá,
BKV így is lehet, és nem a bevétel az ami kevés, hanem az elkötelezettség
és a szervezettség!
A reptér megérdemel még egy szót. A legszebb amit
valaha is láttam. Ha viszi az ember a laptopot, akkor ingyen
internet hozzáférés, végig szőnyeg az egész reptéren, mindenfelé
nagy TV-k és játékok amikkel el lehet felejtetni az időt. A
légitársaságuk csaknem ugyanez. Annyi különbséggel, hogy bármelyik
stweardess-t be lehetne neveznia Miss World szépségversenyre!
És nem olyan a gép mint mondjuk a Lufthansa vagy
a British Airways. A székek között van hely, akár egy európainak
is, a kaja finom, és a kiszolgálás valahogy nem 70 perces késéssel
működik. Hanem azonnal. És hogy hogy nem, de mosolyognak közben!
Végre valami amit nem kell szidnom otthon, de a MALÉV kiszolgálás
tekintetében igencsak jobb mint nagyon sok európai légitársaság.
De azért a Singapore Airlines-t nem lehet megütni.
Jó öreg Európa, olyan büszkék vagyunk, és elfelejtünk
tanulni másoktól. Pedig van mit ....
Bali,
2002 július 06.
«
vissza
