Az alábbi témákat választhatod ----->

• A vízalatti fotózás története
• Vízalatti gépek
• Nikonos story
• A gépek problémái
• Vaku
• Mélységélesség, blende, zársebesség, expozíció, film
• Szótár

A vízalatti gép problémái

• A nagy nyomás
  A vízalatti nyomás komoly súllyal nehezedik a gépre. 40 méteren mondjuk a nyomás 5 atmoszféra, ami 5 kg súly minden négyzetcentiméterre. Ekkor mondjuk a Nikonos lencséjét (melynek átmérője 4cm, felülete r2Pi, vagyis 2x3.14, a rá ható erő 6.28x5kg) 31 kiló terheli.
• Vízmentes csatlakozások
  A fényképezőgép sok ponton nyitható, vagy mozgó alkatrészt tartalmaz. Mindezen pontokon veszélyt jelent a beázás, annak ellenére, hogy O gyűrűk védik. Ezek a pontok: - hátlap, ahol a filmet helyezük el a gépben - lencse csatlakozása - vaku csatlakozása - elem fedele Ezek mellett a mozgó alkatrészek, ahol csak a szervíz tud O gyűrűket cserélni: - felhúzókar - ISO/ASA beállítógyűrű
• Vízalatti optika
  A víz fénytörése más, mint a levegőé. Ennek megfelelően a vízalatti lencse fénytörését a vízhez kell igazítani. Így egyes nagylátószögű lencsék (28mm vagy az alatt) felszíni fotózásra nem is alkalmasak. A kereső mérete A víz alatt a búvár maszkot visel. Ez sokat nehezít a helyes komponáláson.
• Távolságmérés
  A víz feletti kamerák nagy többsége pentaprizmás keresővel ellátott ketyere. Ez azt jelenti, hogy a fotós a lencsén keresztül látja a képet (a pentaprizma segít abban, hogy oldalhelyes képet kapjunk, valamint a fókuszálásban is) A Nikonos RS kivételével, a többi gép nem rendelkezik ezzel a sajátossággal, tehát a keresőn keresztüli fókuszra állítás sem működik. A keresőbe nézve egy képet látunk, de ez nem egyezik meg azzal, amit a lencse lát. A távolságot becsülni kell, ezért sok-sok kép nem sikerül. (a maszk és a víz találkozásánál fénytörés történik, ezért a tárgyak közelebbinek látszanak!)