Az alábbi témákat választhatod
----->
-
-
-
-
-
-
Mélységélesség,
blende, zársebesség, expozíció, film
-
Mélységélesség, blende, zársebesség,
expozíció, filmérzékenység
Általában ezek azok a bűvös szavak, amik miatt sokan lemondanak
arról, hogy jobban beleássák magukat a dologba, inkább vesznek
egy kompakt kamerát, ami mindent tud, gondolkodik helyettünk.
Ez igaz, az esetek nagy százalékában, de egyáltalán nem igaz
a vízalatti fotózásnál. Igazából nem is olyan bonyolult dolgok
ezek. Teszek egy kísérletet arra, hogy a laikust bevezessem
ezek rejtélyeibe és az összefüggéseket megvilágítsam.
Mélységélesség
A szem – mint jeleztem – sokkal precízebb műszer, mint a gépeink.
Amikor egy képet készítünk, általában vannak rajta éles, és
homályos részek. Megfelelő esetben a téma éles, és a háttér
vagy az előtér homályos. A mélységélesség a fotóstól mért sáv
ahonnan a kép már éles, és tart addig, amíg éles. Ez a sáv különböző
blendeállásoknál más és más. Általában igaz a szabály, hogy
a fókuszban levő tárgy előtt és mögött a mélységélesség 1/3
2/3 arányban oszlik meg.
Blende
A fényképezőgép hasonlóan felépített az emberi szemhez. Tehát
a fény egy kis lyukon keresztül vetül a filmre. A blende ennek
a lyuknak a méretét jelöli. Nagyobb fényben kisebb lyukon (tehát
kevesebb fény) jut át a filmre. A blendét angolul nevezik f/stop-nak
(f/számnak), diafragmának is, magyarul nevezik még rekesznyílásnak.
A blendét számokkal jelöljük, de vigyázat! – itt a nagyobb számok
kisebb blendét jelentik. (a legnagyobb blende érték a lencse
fényerejét is jelenti). A számok lehetnek: 1.4, 2.8, 4, 5.6,
8, 11, 16, stb – ugye ismerős? A lencsén ezek az egymást követő
számok dupla, illetve fele akkora átengedett fémymennyiséget
jelentenek. Tehát a Nikonos 28mm-es lencsén a következő számok
találhatók: 3.5, 4, 5.6, 8, 11,16, 22. A 4-es blende,kétszer
annyi fényt enged át mint az 5.6-os, négyszer annyit mint a
8-as blende. A nyílás mérete, vagyis a blende hatással van a
mélységélességre. A legnagyobb mélységélességet a legkisebb
blendével érhetjük el. Mondjuk ugyanezt a lencsét használva,
a 16-os rekesznyílás mellett egy tőlünk 1m-re levő tárgyat fotózva
a kép éles lesz 65cm-től 2.5 méterig. Minél messzebb vagyunk
a tárgytól, annál nagyobb a mélységélesség tartománya: 16-os
blende mellett, ha a tárgy 2m-re van tőlünk, akkor a mélységélességi
tartomány 1m-től a végtelenig tart. Csak összehasonlításképpen
mindez a legkisebb blendeérték (tehát a legnagyobb rés!!!)mellett:
1m-nél 0.9m-től 1.2m-ig, 2m-nél 1.5-től 3m-ig éles a kép. Ja,
elfelejtettem mondani, a Nikonos lencséje segítséget nyújt ebben,
a blende beállításakor a mélységélesség leolvasható.
Zársebesség
A fény útja a gépben: Lencse >> blende >> zár >> film Vagyis,
a lencse képez egy képet, a blende meghatározza a beengedett
fény mennyiségét és a mélységélességet, majd a zárszerkezet
egy adott ideig engedi ezt a képet leképződni a filmre. A zársebességet
a másodperc egy adott hányadosával jelzik. Mondjuk a 60-as zársebesség
a másodperc 1/60-ad részét jelöli. A következők lehetnek: 1,
2, 4, 8, 16, 32, 60, 125, 250, 500, 1000, 2000, 4000, stb. Mint
látszik, nem teljesen számtani sor, de a különbségek elhanyagolhatóak.
A számsor egyes tagjai, a blendéhez hasonlóan kétszeres vagy
fele akkor fényt jelentenek.
Jótanács! Általában a lencse fókusztávolsága (mondjuk 20mm)
adja meg a használható legkisebb zársebességet (válasszuk a
fókusttávoság feletti első zársebasséget,vagyis itt a 30, 1/30-ad
másodperc. Ugyanez egy 50mm-es lencsénél 1/60-ad másodperc).
Ennél rövidebb zársebességet használva a kép bemozdulhat, nem
lesz éles.
Nyilvánvaló, hogy 1/30-ad másodperc alatt kétszer annyi fény
jut át a filmre, mint mondjuk 1/60-ad másodperc alatt. Képzeljük
el, hogy a víz alatt egy gyönyörű fotót készülünk készíteni.
Ez nem más, mint egy elsüllyedt csónak, melynek az orránál vagyunk,
60cm-re tőle. A másik vége, tőlünk 2m-re van. A fénymérő szerint
4-es blende mellett 1000-es zársebesség mellett tökéletes képet
készíthetünk. De ciki, mert a leolvasott értékek szerint a kép
csak 70cm-ig lesz éles, tehát a képen a csónak homályosan lesz
látható. De, itt jön a számolás. Tudjuk, hogy kisebb blende
mellett élesen lesz látható a képen a csónak teljes hosszában.
De ha csökkentjük a rekesz méretét, kevesebb fény jut a filmre,
alulexponált lesz. Csak akkor nem, ha a zárat tovább tartjuk
nyitva. De mennyivel? Tudjuk, hogy mindkettő ugyanazon a skálán
változtatható. Tehát, a blendét zárjuk, mondjuk 5 lépéssel (4
>> 5.6 >> 8 >> 11 >> 16 >> 22). Ezzel (4 >> fele >> negyede
>> nyolcada >> tizenhatoda >> harminckettede) harmincketted
annyi fényt engedünk át a lencsén, de a mélységélesség 70cm-től
2m-ig terjed. A zársebességet kell növelnünk tehát: (1000 >>
500 >> 250 >> 125 >> 60 >> 30) vagyis harminckétszer annyi időt
adunk szegény filmnek, hogy exponálódjon. A kép ugyanolyan tökéletes
lesz, de megoldottuk a problémát. Félreértés ne essék, a víz
alatt segítségünkre van a fénymérő, tehát csak követni kell
a keresőben megjelenő utasításokat, de az elmélet nélkül szinte
lehetetlen fotózni.
Expozíció
A megfelelő expozíció megfelelő egyensúly a zársebesség és a
rekesznyílás között. Vagyis az, hogy megfelelő mennyiségű fény
jusson a filmre. Utalva az előző példára, több lehetőség adódik
a tökéletes expozícióra, hiszen a zársebesség-blende páros variálható
– a mélységélesség változik tőle.
Filmérzékenység
Biztosan tapasztaltad, a boltokban
többféle érzékenységű film kapható. Az un. gyors filmek alkalmazhatók
gyengébb fényviszonyok mellett is, de nagyobb érzékenységű filmet
alkalmazva számítani kell a szemcsésebb képekre. A gyártók kétféle
számmal jelölik a film érzékenységét. A számok a következőket
jelentik: A leggyakrabban használt film az ISO 100 ( 21° – mondd
21 dines film) 
ISO 50 / 18 °
ISO 100 / 21°
I SO 200 / 24 °
ISO 400 / 27 °
ISO 800 / 31°
Az egyes filmek érzékenysége ugyanazon a skálán változik, mint
a blende és a zársebesség. Tehát a 100-as film fele annyira
érzékeny mint a 200-as, és negyedannyira mint a 400-as. Sok
probléma megoldható a víz alatt, ha érzékenyebb filmet használunk.
Mondjuk 100-as helyett 400-ast. Erre a filmre negyedakkora fény
is ugyanolyan képet rajzol. Így nyithatunk a blendén két lépést,
tehát nagyobb lesz a mélységélesség ugyanolyan feltételek mellett,
vagy esetleg rossz fényviszonyok mellett gyorsabb zársebesség
mellett dolgozhatunk, tehát elkerülhetjük hogy a téma bemozduljon.
Szélsőséges esetben szükségessé
válhat a 800-as, vagy annál érzékenyebb film használata. Mit
tegyünk, ha nincs nálunk ilyen film? Alkalmazhatjuk az un. „push”
technikát, amikor becsapva a gépet magasabb értékre állítjuk
be a gépen a használt érzékenységet. Ilyenkor előhíváskor jelezni
kell, hogy milyen ISO érzékenységre fotóztunk, és úgy hívják
elő. Fel kell készülni ez esetben arra, hogy a szokásosnál is
szemcsésebb lépet kapunk kézhez. Más problémát is megoldhatunk
a gyorsabb filmmel. A vízalatti képek nagy része vakuval készül,
ahol a vaku miatt a zársebesség meghatározott (Nikonos V-nél
1/90-ed másodperc). Sok esetben a természetes fény legalább
olyan komoly szerepet játszik a képen mint a vaku. Ha adott
a zársebesség és a blende (mélységélesség miatt), akkor a természetes
fénynek nincs elég ideje, hogy a képen látható nyomot hagyjon.
Így úgy tűnik majd, mintha éjjel készült volna a kép. Gyorsabb
filmet használva a természetes fény is teret kap, és láthatóvá
válik a háttér. Egyes gépek fénymérői segítséget adnak ehhez.
Erről többet a vakuval való fotózásnál.
